Szezonális immunvédelem – Mit mutatnak a kutatások a gyógygombákról?

Az ősz és a tél beköszöntével nemcsak a hőmérséklet csökken: több időt töltünk zárt térben, kevesebb napfény ér bennünket, és a légúti fertőzések is gyakoribbá válnak. Ilyenkor sokan kezdenek tudatosabban foglalkozni az immunrendszer támogatásával.

A megfelelő alvás, a változatos étrend, a rendszeres mozgás és a mikrotápanyagok megfelelő bevitele mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak a gyógygombák is. Ennek egyik oka, hogy számos gombafaj sejtfalában olyan bioaktív poliszacharidok – mindenekelőtt béta-glükánok – találhatók, amelyek immunmoduláló tulajdonságait az elmúlt évtizedekben egyre több kutatás vizsgálta.

De vajon van olyan gyógygomba, amely különösen érdekes lehet az őszi-téli időszakban? És mit tudunk erről humán vizsgálatok alapján?

Nem egyszerűen „erősebb” immunrendszerről van szó

Az immunrendszer működésével kapcsolatban gyakran találkozhatunk az „immunerősítés” kifejezéssel, valójában azonban ennél jóval összetettebb folyamatról beszélünk.

Az ideális immunválasz nem egyszerűen minél erősebb. Az immunrendszernek fel kell ismernie a potenciális kórokozókat, megfelelő választ kell indítania ellenük, majd ezt a választ szabályoznia is kell.

Ezért a gyógygombák esetében pontosabb immunmoduláló hatásról beszélni.

A kutatások középpontjában elsősorban a gombákban található β-(1→3), β-(1→6)-glükánok állnak. Ezek szerkezete különbözik például a zabban található béta-glükánokétól, és laboratóriumi, valamint humán vizsgálatokban is számos immunológiai folyamatra gyakorolt hatásukat vizsgálták. Egy randomizált vizsgálatokat összegző tudományos áttekintés 34, gombából vagy élesztőből származó béta-glükánnal végzett humán vizsgálatot azonosított; az eredmények összességében immunmoduláló hatásokra utaltak, bár az egyes készítmények között jelentős különbségek voltak.

Ez egyben fontos tanulság is: nem minden béta-glükán és nem minden gombakészítmény tekinthető azonosnak.

Reishi – az egyik legtöbbet vizsgált immunmoduláló gyógygomba

A Reishi (Ganoderma lucidum) talán a legismertebb gyógygombák egyike. Hagyományos alkalmazása több évszázadra nyúlik vissza, modern kutatásaiban pedig az egyik legfontosabb terület az immunrendszer működésére gyakorolt hatása.

Egy 2023-ban publikált randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálatban egészséges, 18–55 év közötti felnőttek 84 napon keresztül fogyasztottak Reishiből származó β-1,3/1,6-glükánt.

A vizsgálat végére több immunológiai paraméterben is különbséget figyeltek meg a placebo csoporthoz képest. Növekedett többek között egyes T-limfocita-populációk és a természetes ölősejtek – az úgynevezett NK-sejtek – száma, valamint változott az NK-sejtek aktivitása és az immunglobulin-A szintje is.

Az IgA különösen érdekes, mivel a nyálkahártyák immunvédelmének egyik fontos eleme.

Fontos ugyanakkor, hogy ez a vizsgálat immunológiai markereket vizsgált, nem azt, hogy a résztvevők ténylegesen kevesebb megfázást vagy más légúti fertőzést kaptak-e el.

Egy frissebb, 2024-ben megjelent kettős vak klinikai vizsgálat idősebb nők körében szintén arra utalt, hogy a Ganoderma lucidum kivonata képes befolyásolni a T-limfociták működését és bizonyos gyulladásos szabályozó mechanizmusokat.

A Reishi tehát kutatási szempontból különösen érdekes választás, ha az immunrendszer kiegyensúlyozott működésének támogatásáról beszélünk.

Shiitake – humán vizsgálat egészséges felnőtteken

A Shiitake (Lentinula edodes) nemcsak népszerű étkezési gomba, hanem immunológiai szempontból is jól kutatott faj.

A Shiitake egyik legismertebb poliszacharidja a lentinán, egy β-1,3/1,6-glükán.

Egy különösen érdekes humán vizsgálatban 52 egészséges, 21–41 év közötti felnőtt négy héten keresztül napi 5 vagy 10 gramm szárított Shiitake gombát fogyasztott.

A kutatók a vizsgálati időszak végén fokozott γδ-T-sejt- és NK-T-sejt-proliferációt és aktivációt figyeltek meg. Emellett növekedett a nyálban mérhető szekretoros IgA mennyisége, miközben a CRP gyulladásos marker szintje csökkent.

Ez azért érdekes, mert itt nem beteg embereket, hanem egészséges felnőtteket vizsgáltak.

A kutatás ugyan nem bizonyította közvetlenül a fertőzések számának csökkenését, de azt mutatta, hogy rendszeres Shiitake-fogyasztás mellett mérhető változások történhetnek az immunrendszer több komponensében.

Egy másik placebo-kontrollált vizsgálatban Shiitake eredetű béta-glükánt vizsgáltak egészséges idősebb résztvevőkön, ahol szintén kimutathatók voltak bizonyos immunsejt-populációkat érintő változások.

Turkey Tail – különösen gazdag immunológiai kutatási háttérrel

A lepketapló, vagy Turkey Tail (Trametes versicolor) immunológiai kutatásának középpontjában elsősorban két poliszacharid-komplex, a PSK és a PSP áll.

Ezeket évtizedek óta vizsgálják immunmoduláló tulajdonságaik miatt.

A Turkey Tail kutatási háttere jelentős, ugyanakkor fontos különbség, hogy a humán klinikai vizsgálatok nagy része nem egészséges embereken, hanem például daganatos betegségek kiegészítő kezelése során vizsgálta ezeket az anyagokat. Szisztematikus áttekintések szerint a Trametesből származó poliszacharidok képesek különböző immunológiai folyamatokat befolyásolni, de ebből még nem következik automatikusan, hogy egészséges embereknél bizonyítottan megelőzik a szezonális légúti fertőzéseket.

Egészséges önkénteseken is készült kisebb randomizált vizsgálat PSP-vel. Ebben a kutatók elsősorban a bélmikrobiom változását vizsgálták, és azt találták, hogy a Turkey Tailből származó PSP mérhető és következetes változásokat idézett elő a bél mikrobiális közösségében.

Ez azért is érdekes kutatási terület, mert ma már tudjuk, hogy a bélrendszer és az immunrendszer működése szorosan összekapcsolódik.

És mi a helyzet magukkal a légúti fertőzésekkel?

Itt válik igazán érdekessé a béta-glükánok kutatása.

Bizonyos gombából származó β-1,3/1,6-glükánokkal már olyan humán vizsgálatokat is végeztek, amelyekben nemcsak laboratóriumi immunmarkereket, hanem a légúti fertőzések vagy légúti tünetek gyakoriságát is vizsgálták.

A laskagombából (Pleurotus ostreatus) kivont, pleuránnak nevezett béta-glükánnal például egy kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálatban 50 sportolót követtek három hónapon keresztül. A béta-glükánt kapó csoportban kevesebb felső légúti fertőzésre utaló tünetet jelentettek, és növekedett a keringő NK-sejtek száma.

Egy másik, 175 visszatérő légúti fertőzésekkel küzdő gyermeket vizsgáló randomizált, kettős vak kutatásban szintén kedvező eredményeket figyeltek meg egy Pleurotus eredetű béta-glükánt tartalmazó készítménnyel.

Ezeket az eredményeket azonban nem szabad automatikusan minden gyógygombára átvetíteni. A béta-glükánok molekulaszerkezete, elágazása, oldhatósága és molekulatömege fajonként és készítményenként is eltérhet, és ezek a különbségek befolyásolhatják biológiai aktivitásukat.

Maga a kutatási irány azonban biztató: a gombából származó béta-glükánok immunrendszeri hatása nem pusztán laboratóriumi elmélet, hanem több humán vizsgálatban is mérhető volt.

Akkor melyik gyógygomba a „legerősebb” ősszel és télen?

Erre jelenleg nincs tudományosan korrekt egyetlen válasz.

Nem áll rendelkezésünkre olyan nagy, közvetlen összehasonlító klinikai vizsgálat, amelyben például Reishit, Shiitakét és Turkey Tailt ugyanazon körülmények között vizsgálták volna, majd megállapították volna, melyik csökkenti legnagyobb mértékben a légúti fertőzések előfordulását.

A jelenlegi kutatások alapján azonban a Reishi és a Shiitake mögött kifejezetten érdekes humán immunológiai eredmények állnak, míg a Turkey Tail poliszacharidjainak immunmoduláló tulajdonságait széles körben kutatták, bár a vizsgálatok jelentős része speciális betegcsoportokon történt.

Ezért valószínűleg nem is feltétlenül a „melyik a legerősebb?” a legjobb kérdés.

Sokkal inkább az, hogy milyen bioaktív vegyületeket tartalmaz az adott készítmény, milyen alapanyagból készült, hogyan vonták ki ezeket az anyagokat, és ellenőrzött-e a készítmény összetétele.

A kivonat minősége is számít

Amikor gyógygomba-készítményt választunk, önmagában a faj neve még nem mond el mindent.

Különösen immunrendszeri felhasználásnál érdemes figyelmet fordítani a béta-glükán-tartalomra, hiszen a legtöbb immunológiai kutatásban ezek a poliszacharidok központi szerepet kapnak.

Az extrakció módja szintén lényeges. A különböző bioaktív komponensek eltérő mértékben oldódnak vízben és alkoholban, ezért a kivonási technológia meghatározza, hogy az eredeti gomba mely vegyületei kerülnek koncentrált formában a végtermékbe.

Éppen ezért egy jó minőségű gyógygomba-készítménynél nemcsak az fontos, hogy milyen gombafaj szerepel a címkén, hanem az is, hogy miből, hogyan és milyen ellenőrzött hatóanyag-tartalommal készült.

Nem az első tüsszentésnél érdemes elkezdeni

Az immunrendszer támogatását érdemes inkább hosszabb távú szemlélettel megközelíteni.

A Reishivel és Shiitakéval végzett humán vizsgálatokban sem egyszeri adagokat alkalmaztak: a kutatások jellemzően több héten vagy hónapon keresztül tartottak. A 2023-as Reishi-vizsgálat például 84 napig, a Shiitake-vizsgálat pedig négy hétig követte a résztvevőket.

Ez sokkal inkább illeszkedik ahhoz a gondolkodáshoz, hogy a gyógygombák a mindennapi életmód részeként, rendszeresen alkalmazva lehetnek érdekesek, nem pedig gyors megoldásként akkor, amikor már kialakult egy fertőzés.

Összegzés

A gyógygombák immunrendszerre gyakorolt hatása ma már nem kizárólag hagyományos tapasztalatokon alapuló terület. Reishivel, Shiitakéval és más gombákból származó béta-glükánokkal több humán klinikai vizsgálat is készült, amelyekben mérhető változásokat figyeltek meg az immunrendszer egyes sejtjeiben, antitestjeiben és jelátviteli folyamataiban.

A humán vizsgálatok alapján a Reishi, a Shiitake és más gyógygombák, illetve a bennük található béta-glükánok kedvezően befolyásolhatják az immunrendszer működését, többek között egyes immunsejtek aktivitását és bizonyos immunológiai markereket. Bár arra egyelőre nincs elegendő közvetlen bizonyíték, hogy ezek a készítmények önmagukban megbízhatóan megelőzik az őszi-téli fertőzéseket, az eddigi eredmények ígéretesek, és jól alátámasztják a gyógygombák immunrendszert támogató szerepének további vizsgálatát.

A legfontosabb üzenet ezért talán nem az, hogy létezik egyetlen „legerősebb” immunvédő gomba. Inkább az, hogy több gyógygombánál is egyre jobban megértjük azokat a mechanizmusokat, amelyeken keresztül hozzájárulhatnak az immunrendszer normál működésének támogatásához.

Az őszi-téli felkészülésben pedig éppen ez lehet a lényeg: nem egyetlen gyors megoldás keresése, hanem az immunrendszer tudatos, hosszú távú támogatása.

Az étrend-kiegészítők és gyógygomba-készítmények nem helyettesítik a kiegyensúlyozott étrendet, az egészséges életmódot vagy szükség esetén az orvosi ellátást.

---

Tudományos források

1. Chen SN et al. (2023): Evaluation of Immune Modulation by β-1,3; 1,6 D-Glucan Derived from Ganoderma lucidum in Healthy Adult Volunteers, A Randomized Controlled Trial. Foods. PubMed – Reishi randomizált vizsgálat
2. Dai X et al. (2015): Consuming Lentinula edodes (Shiitake) Mushrooms Daily Improves Human Immunity: A Randomized Dietary Intervention in Healthy Young Adults. Journal of the American College of Nutrition. PubMed – Shiitake humán vizsgálat
3. Gaullier JM et al.: Supplementation with a soluble β-glucan exported from Shiitake medicinal mushroom, Lentinus edodes: a crossover, placebo-controlled study in healthy elderly. PubMed – Shiitake béta-glükán vizsgálat
4. Oliveira M et al. (2024): Ganoderma lucidum dry extract supplementation modulates T lymphocyte function in older women. PubMed – Ganoderma klinikai vizsgálat
5. Pallav K et al. (2014): Effects of polysaccharopeptide from Trametes versicolor and amoxicillin on the gut microbiome of healthy volunteers: a randomized clinical trial. PubMed – Turkey Tail PSP humán vizsgálat
6. Jesenak M et al. (2013): Immunomodulatory effect of pleuran (β-glucan from Pleurotus ostreatus) in children with recurrent respiratory tract infections. International Immunopharmacology. PubMed – Pleurotus béta-glükán és légúti fertőzések
7. Bergendiova K et al.: Pleuran (β-glucan from Pleurotus ostreatus) supplementation, cellular immune response and respiratory tract infections in athletes. PubMed – béta-glükán és felső légúti tünetek
8. Kourkoutas Y et al. (2021): Effects of fungal beta-glucans on health – a systematic review of randomized controlled trials. Food & Function. PubMed – szisztematikus áttekintés