A süngomba, vagy Lion’s Mane (Hericium erinaceus) az utóbbi évek egyik legismertebb funkcionális gombájává vált. Különösen gyakran kerül szóba akkor, amikor a memóriáról, a koncentrációról vagy általában az agy egészségéről beszélünk.
Az interneten azonban könnyű belefutni olyan állításokba, amelyek egyszerűen „memóriajavító gombaként” mutatják be.
A tudományos kép ennél érdekesebb – és árnyaltabb.
A süngombával kapcsolatban már több humán vizsgálat is készült, köztük randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált kutatások. Egyes vizsgálatokban javulást figyeltek meg bizonyos kognitív mutatókban, miközben más tesztekben nem találtak különbséget. Emellett sejtkultúrákon és állatmodelleken végzett kutatások alapján kezdjük azt is jobban érteni, hogyan hathatnak a gomba egyes vegyületei az idegrendszerre.
A süngomba és a memória kapcsolata tehát nem pusztán egy népszerű internetes állítás – de a kutatás még messze nem tekinthető lezártnak.
Miért érdekes egyáltalán a süngomba az agykutatás számára?
A Hericium erinaceus különlegessége részben azokban a bioaktív vegyületekben rejlik, amelyeket a termőtestből és a micéliumból azonosítottak.
Ilyenek többek között a hericenonok, erinacinek és hericerin-származékok.
E vegyületek közül több felkeltette az idegtudományi kutatók érdeklődését, mert laboratóriumi körülmények között kapcsolatba hozhatók az idegsejtek növekedésével, nyúlványképzésével és bizonyos neurotrofikus jelátviteli útvonalakkal.
A neurotrofikus faktorok olyan fehérjék, amelyek fontos szerepet töltenek be az idegsejtek fejlődésében, fennmaradásában és alkalmazkodóképességében.
Két gyakran említett molekula az:
- NGF – nerve growth factor, vagyis idegnövekedési faktor
- BDNF – brain-derived neurotrophic factor, vagyis agyi eredetű neurotrofikus faktor
Ezek önmagukban természetesen nem jelentik azt, hogy egy anyag automatikusan „javítja a memóriát”. A memória kialakulása rendkívül összetett folyamat.
A süngomba esetében azonban különösen érdekes, hogy a kutatásokban nemcsak sejtszinten találtak neurotrofikus hatásokat, hanem állatoknál a hippocampushoz kapcsolódó memóriateljesítmény változását is megfigyelték.
A hippocampus: az agy egyik fontos memóriaközpontja
A hippocampus az agy egyik olyan területe, amely különösen fontos az új emlékek kialakításában és a térbeli memóriában.
2023-ban a Journal of Neurochemistry folyóiratban megjelent kutatásban a kutatók a süngombából származó hericerin-vegyületeket vizsgálták.
A kísérletek során egyes vegyületek elősegítették a hippocampusból származó neuronok axonjainak növekedését és elágazását. A kutatók többek között az ERK1/2 jelátviteli út aktiválódását is kimutatták.
Az állatkísérletes részben süngombakivonatot, illetve hericene A vegyületet kapó egereknél fokozott neurotrofikus jelátvitelt és jobb hippocampusfüggő memóriateljesítményt figyeltek meg.
Ez érdekes biológiai magyarázatot adhat arra, hogy miért kutatják a süngombát kognitív területen.
Fontos azonban, hogy az egereken elért eredményekből nem lehet közvetlenül az emberek memóriájára következtetni.
Ehhez humán vizsgálatokra van szükség.
Szerencsére ilyenekből is van már néhány.
Az egyik legfontosabb humán vizsgálat: enyhe kognitív zavar
A süngomba kognitív hatásával kapcsolatos egyik legismertebb humán vizsgálat 2009-ben jelent meg a Phytotherapy Research folyóiratban.
A randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált kutatásban 30, 50 és 80 év közötti japán férfi és nő vett részt, akiknél enyhe kognitív zavart állapítottak meg.
A résztvevőket két, egyenként 15 fős csoportra osztották.
A süngombát kapó csoport 16 héten keresztül naponta három alkalommal négy darab 250 mg-os, nagyrészt szárított süngombaport tartalmazó tablettát fogyasztott – vagyis összesen körülbelül 3 grammot naponta.
A kutatók a résztvevők kognitív teljesítményét rendszeresen tesztelték.
A süngombát fogyasztó csoport kognitív pontszámai a 8., 12. és 16. héten szignifikánsan jobbak voltak, mint a placebocsoporté.
Érdekes részlet, hogy a javulás fokozatosan, a fogyasztás időtartamával együtt jelent meg.
A gomba fogyasztásának befejezése után azonban a résztvevőket további négy hétig követték, és ekkor a pontszámok ismét csökkenni kezdtek.
Ez a kutatás azért különösen érdekes, mert nem egyszeri bevételt vizsgált, hanem több hónapos rendszeres fogyasztást.
Ugyanakkor mindössze 30 ember vett részt benne, ezért önmagában természetesen nem tekinthető végleges bizonyítéknak.
Mi történik egészséges embereknél?
2019-ben egy másik randomizált, kettős vak, placebo-kontrollált vizsgálatban már normál kognitív állapotú, 50 év feletti embereket vizsgáltak.
A végső elemzésben 31 résztvevő szerepelt.
A kutatás 12 hétig tartott, és a résztvevők süngomba termőtestét tartalmazó készítményt vagy placebót kaptak.
Három különböző kognitív tesztet használtak:
- Mini-Mental State Examination – MMSE
- Benton Visual Retention Test
- Standard Verbal Paired-Associate Learning Test
Az eredmények itt már árnyaltabbak voltak.
Az MMSE összpontszámában szignifikáns javulást találtak a süngombát fogyasztó csoportnál.
A Benton-féle vizuális megtartási tesztben azonban nem találtak szignifikáns különbséget, és a verbális páros-asszociációs teszt sem mutatott egyértelmű előnyt.
Ez fontos különbség.
Az MMSE egy általános kognitív szűrőteszt, nem pedig kizárólag memóriateszt. Ezért ebből a kutatásból pontosabb azt mondani, hogy a süngomba bizonyos általános kognitív mutatókra kedvezően hathatott, mint azt, hogy egyértelműen javította a memóriát.
Pont az ilyen eredmények miatt fontos többféle kognitív tesztet használni.
És mi a helyzet Alzheimer-kórban?
2020-ban egy hosszabb, 49 hetes, kettős vak, placebo-kontrollált pilotvizsgálat eredményei is megjelentek.
Ebben már enyhe Alzheimer-kórral diagnosztizált embereket vizsgáltak.
A készítmény itt eltért a korábbi kutatásoktól: erinacine A-val dúsított Hericium erinaceus micéliumot alkalmaztak.
A vizsgálatba 49 résztvevőt randomizáltak, végül 41 ember adatait elemezték.
A kutatók többféle kognitív tesztet, funkcionális állapotfelmérést, laboratóriumi biomarkereket és agyi képalkotást is alkalmaztak.
A 49 hetes vizsgálat végén a süngombakészítményt fogyasztó csoportban javulást mértek az MMSE pontszámban, miközben a placebocsoport bizonyos kognitív mutatói romlottak. Az önálló mindennapi élethez kapcsolódó IADL pontszámokban is különbséget találtak a két csoport között.
Ez kifejezetten érdekes eredmény, de itt is érdemes óvatosnak lenni.
Pilotvizsgálatról volt szó, viszonylag kis résztvevőszámmal, és egy speciális, erinacine A-val dúsított micéliumkészítményt használtak. Az eredmény tehát nem vihető át automatikusan minden süngombaporra vagy kivonatra.
Alzheimer-kór esetében pedig különösen fontos hangsúlyozni, hogy a süngomba nem tekinthető bizonyított kezelésnek, és nem helyettesíti az orvosi terápiát.
Mi történik fiatal, egészséges embereknél?
Ez különösen érdekes kérdés, mert teljesen más helyzet egy enyhe kognitív zavarral küzdő idős ember kognitív teljesítményének javítása, mint egy egészséges fiatal ember eleve jó memóriájának további fokozása.
2023-ban egy 41, 18–45 év közötti egészséges felnőttet vizsgáló kettős vak, placebo-kontrollált pilotkutatás készült.
A résztvevők napi 1,8 gramm Lion’s Mane-t vagy placebót kaptak, és a kutatók az egyszeri bevétel, valamint a 28 napos használat hatását is vizsgálták.
Egyetlen adag után gyorsabb teljesítményt mértek a Stroop-teszt egyik részében, amely főként a figyelmet és a gátló kontrollt vizsgálja.
A teljes kognitív tesztcsomagban azonban nem jelent meg általános, minden területre kiterjedő javulás.
Egy 2025-ben publikált, 18 egészséges, 18–35 éves felnőttel végzett vizsgálatban pedig egyszeri adag, 3 grammnyi 10:1 süngombakivonat akut hatását vizsgálták.
A munkamemória, figyelem, végrehajtó funkció és információfeldolgozás egészét tekintve itt sem találtak egyértelmű általános kognitív előnyt.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a süngomba nem egyszerűen egy gyors hatású „agyserkentő”.
A pozitívabb humán eredmények jelentős része inkább többhetes vagy több hónapos használat mellett, illetve idősebb vagy kognitív szempontból érintettebb résztvevőknél jelent meg.
Nem ugyanazt a süngombát vizsgálják minden kutatásban
A kutatások összehasonlításának egyik legnagyobb nehézsége, hogy a „Hericium erinaceus” elnevezés mögött nagyon különböző készítmények állhatnak.
A vizsgálatokban előfordul:
- szárított termőtestpor,
- termőtestből készült kivonat,
- micélium,
- erinacine A-val dúsított micélium,
- illetve különböző koncentrációjú standardizált kivonat.
Ez különösen fontos a süngombánál, mert a különböző részekben eltérő bioaktív vegyületek lehetnek jelen.
A termőtestet például gyakran a hericenonokkal, míg a micéliumot többek között az erinacinekkel kapcsolatban vizsgálják.
Ez azt is jelenti, hogy egy adott klinikai vizsgálat eredményét nem lehet automatikusan minden piacon kapható Lion’s Mane termékre kivetíteni.
Egy 2025-ben megjelent szisztematikus áttekintés több randomizált klinikai és pilotvizsgálatot összesített, és összességében ígéretesnek találta a kognitív és neuroprotektív kutatási irányt. Ugyanakkor a rendelkezésre álló vizsgálatok száma és résztvevőszáma továbbra is korlátozott, a használt készítmények pedig jelentősen eltérnek egymástól.
Mennyi idő alatt jelentkezhet hatás?
A humán kutatásokból egy érdekes minta rajzolódik ki.
A pozitívabb kognitív eredményeket jellemzően nem néhány órás használat után, hanem heteken vagy hónapokon át tartó rendszeres fogyasztás mellett figyelték meg.
A 2009-es vizsgálatban például a különbség a placebocsoporthoz képest a 8. héttől vált egyértelművé.
A 2019-es vizsgálat 12 hétig tartott.
Az Alzheimer-kórral kapcsolatos pilotvizsgálat pedig 49 héten keresztül követte a résztvevőket.
Ebből még nem lehet pontosan meghatározni valamiféle „ideális használati időt”, de az eddigi kutatások alapján a süngombát nem érdemes egy koffeinszerű, azonnali teljesítményfokozóként elképzelni.
Ez egyébként a feltételezett mechanizmusaival is jobban összeegyeztethető.
Ha valóban neurotrofikus, idegi alkalmazkodással összefüggő folyamatok is szerepet játszanak a hatásában, azok természetükből adódóan inkább hosszabb időskálán értelmezhetők.
Akkor tényleg javítja a memóriát?
A jelenlegi bizonyítékok alapján erre még nem érdemes egyszerű igennel válaszolni.
A pontosabb megfogalmazás az, hogy a süngomba ígéretes kutatási terület a memória és általában a kognitív működés szempontjából.
Ami mellette szól:
állatmodellekben a hippocampushoz kapcsolódó memóriateljesítmény javulását figyelték meg, és több olyan molekuláris mechanizmust is azonosítottak, amelyek biológiailag indokolttá teszik a további kutatásokat.
Humán vizsgálatokban enyhe kognitív zavarral élő embereknél és egészséges idősebb felnőtteknél is mértek kedvező változásokat bizonyos kognitív mutatókban. Enyhe Alzheimer-kórban is született egy érdekes pilotvizsgálat.
Ugyanakkor nem minden memóriateszt mutatott javulást, és az egészséges fiatal felnőtteken végzett újabb vizsgálatok eredményei jóval kevésbé egyértelműek.
Egy 2024-es, a gombák kognícióra és hangulatra gyakorolt humán hatásait áttekintő tanulmány szintén arra jutott, hogy a beavatkozásos vizsgálatok eredményei vegyesek, és nagyobb, megfelelően kontrollált humán vizsgálatokra van szükség.
Összegzés
A süngomba és a memória kapcsolata az egyik legérdekesebb területe a gyógygombákkal kapcsolatos modern kutatásoknak.
Az eddigi eredmények alapján több egymást erősítő kutatási irány látható:
a süngomba egyes vegyületei laboratóriumi körülmények között képesek befolyásolni az idegsejtek növekedésével és neurotrofikus jelátvitelével kapcsolatos folyamatokat;
állatkísérletekben javulást figyeltek meg hippocampusfüggő memóriatesztekben;
és már több humán, placebo-kontrollált vizsgálatban is találtak kedvező változásokat bizonyos kognitív mutatókban.
Ez már lényegesen több annál, mint egy pusztán elméleti feltételezés.
Ugyanakkor még nem áll rendelkezésünkre olyan mennyiségű és minőségű klinikai bizonyíték, amely alapján a süngombát bizonyított „memóriajavítóként” lehetne kezelni.
A jelenlegi kép inkább az, hogy a Hericium erinaceus ígéretes, aktívan kutatott gomba az agyi és kognitív működés területén, amelynél a korai humán eredmények indokolják a nagyobb és hosszabb klinikai vizsgálatok elvégzését.
Tudj meg többet a Lion's Mane gombáról (Süngomba) a gomba ABC-ben!
Gomba ABC → Lion's ManeKutatási referenciák
- Mori K., Inatomi S., Ouchi K., Azumi Y., Tuchida T. (2009): Improving effects of the mushroom Yamabushitake (Hericium erinaceus) on mild cognitive impairment: a double-blind placebo-controlled clinical trial. Phytotherapy Research, 23(3), 367–372. DOI: 10.1002/ptr.2634
- Saitsu Y., Nishide A., Kikushima K., Shimizu K., Ohnuki K. (2019): Improvement of cognitive functions by oral intake of Hericium erinaceus. Biomedical Research, 40(4), 125–131. DOI: 10.2220/biomedres.40.125
- Li I-C. et al. (2020): Prevention of Early Alzheimer’s Disease by Erinacine A-Enriched Hericium erinaceus Mycelia Pilot Double-Blind Placebo-Controlled Study. Frontiers in Aging Neuroscience, 12, 155. DOI: 10.3389/fnagi.2020.00155
- Martínez-Mármol R. et al. (2023): Hericerin derivatives activates a pan-neurotrophic pathway in central hippocampal neurons converging to ERK1/2 signaling enhancing spatial memory. Journal of Neurochemistry, 165(6), 791–808. DOI: 10.1111/jnc.15767
- Docherty S., Doughty F. L., Smith E. F. (2023): The Acute and Chronic Effects of Lion’s Mane Mushroom Supplementation on Cognitive Function, Stress and Mood in Young Adults: A Double-Blind, Parallel Groups, Pilot Study. Nutrients, 15(22), 4842. DOI: 10.3390/nu15224842
- Surendran G. et al. (2025): Acute effects of a standardised extract of Hericium erinaceus (Lion’s Mane mushroom) on cognition and mood in healthy younger adults: a double-blind randomised placebo-controlled study. Frontiers in Nutrition. Teljes tanulmány
- Menon A., Jalal A., Arshad Z., Nawaz F. A., Kashyap R. (2025): Benefits, side effects, and uses of Hericium erinaceus as a supplement: a systematic review. Frontiers in Nutrition, 12, 1641246. DOI: 10.3389/fnut.2025.1641246
- Áttekintő tanulmány (2024): A review of the effects of mushrooms on mood and neurocognitive health across the lifespan. Áttekintés a gombák kognitív és hangulati hatásaival kapcsolatos humán kutatásokról.