A tartós stressz és a fáradtság gyakran kéz a kézben jár. Ha a szervezet hosszabb ideig fokozott terhelésnek van kitéve, nemcsak az energiaszint csökkenhet: romolhat az alvás minősége, nehezebbé válhat a koncentráció, és megjelenhet ingerlékenység vagy mentális kimerültség is.
Nem meglepő ezért, hogy a gyógygombák kutatásában is egyre nagyobb figyelmet kap a stresszhez és a fáradtsághoz való alkalmazkodás kérdése. Két különösen érdekes faj a reishi vagy pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) és a süngomba (Hericium erinaceus).
A két gombát azonban nem ugyanazon okból kutatják. A reishi humán vizsgálataiban több közvetlen adat található a fáradtság és az általános közérzet javulására, míg a süngombánál elsősorban a stressz, szorongás, hangulat, alvás és kognitív működés került a kutatások középpontjába.
Az eredmények még nem elegendők ahhoz, hogy bármelyik gombát a stressz vagy krónikus fáradtság bizonyított kezelésének tekintsük, de az eddigi humán vizsgálatok több érdekes és kifejezetten biztató eredményt is hoztak.
Reishi: a fáradtság területén vannak a legerősebb humán eredmények
A reishit Kelet-Ázsiában régóta használják a vitalitás és az általános jóllét támogatására. A modern kutatások szempontjából különösen érdekes egy 2005-ben publikált, randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálat, amelybe 132, neuraszténiával diagnosztizált beteget vontak be.
A neuraszténia ma már kevésbé használt diagnosztikai kategória, tünetei között azonban szerepelt a tartós fáradtság, kimerültség és csökkent közérzet – vagyis több olyan panasz, amely a mai stresszel összefüggő kimerültségben is gyakori.
A résztvevők nyolc héten keresztül vagy egy Ganoderma lucidum poliszacharid-kivonatot, vagy placebót kaptak. A kiértékelhető 123 résztvevő között a reishi csoportban a fáradtságérzet átlagosan 28,3%-kal csökkent, míg a placebocsoportban 20,1%-kal. Az általános jóllét mutatója 38,7%-kal javult a reishi csoportban, szemben a placebo 29,7%-os változásával. Emellett a reishit szedők 51,6%-át ítélték legalább érdemben javulónak, míg a placebocsoportban ez az arány 24,6% volt.
Ez azért figyelemre méltó eredmény, mert nem pusztán laboratóriumi markereket vizsgáltak: a kutatás kifejezetten a résztvevők fáradtságérzetét és közérzetét mérte.
Egy másik vizsgálatban a fáradtság mellett a hangulat is javult
2012-ben 48, emlődaganat miatt endokrin kezelésben részesülő, daganattal összefüggő fáradtságot tapasztaló nő vett részt egy randomizált vizsgálatban. Négy héten keresztül napi 3 gramm Ganoderma lucidum spóraport vagy placebót kaptak.
A reishi csoportban javult a fizikai jóllét és a fáradtságot mérő FACT-F pontszám, valamint kedvező változásokat figyeltek meg a szorongás, a depresszív tünetek, az alvászavar és az életminőség területén is. A kutatók bizonyos gyulladással összefüggő markerek – köztük a TNF-α és IL-6 – változását is vizsgálták.
Fontos ugyanakkor, hogy ez egy speciális betegcsoport volt. Az eredményt ezért nem lehet egyszerűen átvinni egy egészséges, munkától vagy életmódtól kimerült emberre. Mégis érdekes humán jelzés arra, hogy a reishi hatása a fáradtság mellett a pszichés közérzetet is érintheti.
Nem minden reishi-vizsgálat pozitív
A tudományos összképhez hozzátartozik, hogy nem minden populációban sikerült hasonló eredményt kimutatni.
Egy 2021-es, 29 Öböl-háborús betegségben szenvedő férfin végzett kisméretű crossover vizsgálatban például a reishi nem csökkentette a fáradtságot a placebóhoz képest, és a magasabb dózis mellett az összesített tünetterhelés kedvezőtlenebb volt.
Ez a betegcsoport azonban egy nagyon specifikus, krónikus multiszimptómás betegségben szenvedett. A vizsgálat inkább arra figyelmeztet, hogy a reishi hatását sem érdemes minden típusú fáradtságra automatikusan általánosítani.
Süngomba: egyre több adat a stressz és a hangulat területéről
A süngombával kapcsolatos érdeklődés részben eltérő irányból indult el. A kutatók elsősorban az idegrendszerre, a kognitív teljesítményre és a neurotróf faktorokra gyakorolt lehetséges hatásait vizsgálják.
A stressz szempontjából az egyik első érdekes humán eredmény 2010-ben jelent meg.
Négy hét süngomba és a pszichés tünetek
Egy randomizált vizsgálatban 30 nőt osztottak süngombát, illetve placebót tartalmazó süteményt fogyasztó csoportba. Négy hét után a süngombát kapó csoportban csökkentek bizonyos depressziós és általános pszichés panaszokat mérő pontszámok.
Az ingerlékenység, koncentrációs problémák és szorongás irányában is kedvező tendencia jelent meg, bár nem minden mérési eredmény különbözött statisztikailag szignifikánsan a placebótól.
A vizsgálat mindössze 30 résztvevővel készült, ezért önmagában nem tekinthető bizonyító erejűnek. Mégis ez volt az egyik első humán jel arra, hogy a süngomba hatása nem feltétlenül korlátozódik a kognitív teljesítményre.
Szorongás, hangulat és alvás: egy nyolchetes vizsgálat eredményei
2019-ben 77 túlsúllyal vagy elhízással élő személyt vizsgáltak, akiknél hangulati, szorongásos vagy alvási problémák is jelen voltak. A résztvevők csökkentett kalóriatartalmú étrendet követtek, egy részük pedig nyolc héten keresztül Hericium erinaceus-kiegészítést is kapott.
A süngombát fogyasztó csoportban csökkentek a depressziós és szorongásos tüneteket mérő pontszámok, és javult az alvás minősége. A kutatók a BDNF és annak előanyaga, a pro-BDNF vérszintjét is vizsgálták; a pro-BDNF esetében változást tapasztaltak, míg az érett BDNF szintje nem változott szignifikánsan.
Az eredmény érdekes, de a vizsgálat fontos korlátja, hogy nem placebo-kontrollos volt, ezért a süngomba önálló hatása kevésbé különíthető el, mint egy szigorúan placebo-kontrollált kutatásban.
Mi történik egészséges, de stresszesebb embereknél?
Ezt a kérdést vizsgálta egy 2023-as, randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos pilot kutatás.
A vizsgálatban 41 egészséges, 18–45 éves felnőtt vett részt. Napi 1,8 gramm süngombát vagy placebót kaptak 28 napon keresztül.
A kutatók a négyhetes szedést követően alacsonyabb szubjektív stressz irányába mutató tendenciát figyeltek meg a süngomba csoportban. A statisztikai eredmény p=0,051 volt, vagyis éppen kívül esett a hagyományosan használt szignifikanciaszinten. A kutatók ezért maguk is előzetes, további vizsgálatot igénylő eredményként értékelték.
Ez egy apró statisztikai különbségnek tűnhet, de tudományos szempontból érdekes: egy egészséges fiatal populációban – ahol eleve kevesebb tér van a javulásra – 28 nap után mégis megjelent egy stresszcsökkenés irányába mutató jel.
Nem úgy tűnik, hogy a süngomba egyszerű „gyors stimuláns”
Egy 2025-ben publikált kettős vak, placebo-kontrollos kutatás 18 egészséges fiatal felnőttnél egyetlen adag, 3 gramm 10:1 süngomba termőtest-kivonat akut hatását vizsgálta.
Kilencven perccel a bevétel után bizonyos pszichomotoros feladatokban javulást mértek, az általános hangulatban azonban nem volt szignifikáns különbség a placebo és a süngomba között.
Ez jól kiegészíti a hosszabb vizsgálatok eredményeit. A jelenlegi adatok nem azt a képet mutatják, hogy a süngomba egy kávéhoz hasonlóan, egyszeri bevétel után azonnal megszünteti a fáradtságot vagy a stresszt. A pszichés területen kedvező eredményeket mutató kutatások jellemzően többhetes alkalmazást vizsgáltak.
A különböző vizsgálatok eltérő résztvevői, kivonatai és dózisai miatt ebből még nem bizonyítható, hogy a hosszabb alkalmazás önmagában a kulcs, de az eddigi eredmények alapján ez az irány mindenképpen további kutatást érdemel.
Egy 2026-os vizsgálatban már objektív stresszmarkereket is mértek
Különösen érdekes egy 2026 januárjában publikált randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálat, amelyben 50, közepes vagy erős stresszről beszámoló felnőtt vett részt.
Ebben nem egyetlen gombafajt, hanem egy öt gyógygombát tartalmazó keveréket alkalmaztak: süngombát, reishit, Cordyceps militarist, shiitakét és maitakét.
Tizenkét hét alatt a keveréket kapó csoportban kedvező változásokat mértek a stressz, szorongás, egyes fáradtsági mutatók és az alvásminőség területén. Ami különösen érdekes: nemcsak kérdőíves eredményeket vizsgáltak, hanem vérből mért stresszmarkereket is. A kortizol és az ACTH szintje nagyobb mértékben csökkent az aktív készítményt kapó csoportban, mint a placebocsoportban.
Ez jelenleg az egyik érdekesebb humán adat a gyógygombák és a stresszrendszer kapcsolatáról.
Ugyanakkor van egy nagyon fontos korlát: mivel öt gomba szerepelt ugyanabban a készítményben, ebből a kutatásból nem lehet megmondani, hogy a hatás mekkora része származott a reishiből vagy a süngombából. Inkább azt mutatja, hogy a gyógygombák stresszel kapcsolatos alkalmazása önmagában is életképes humán kutatási iránnyá vált.
Hogyan hathat a két gomba?
A pontos mechanizmus még egyik esetben sem tisztázott teljesen.
A reishi számos biológiailag aktív anyagot tartalmaz, köztük poliszacharidokat és triterpéneket. Laboratóriumi és állatkísérletek alapján ezek többek között immunológiai, gyulladásos és oxidatív folyamatokra hathatnak. A daganattal kapcsolatos fáradtságot vizsgáló humán kutatásban a tünetek javulásával párhuzamosan bizonyos gyulladásos markerekben is változást mértek, ami egy lehetséges – de még nem bizonyított általános – mechanizmusra utal.
A süngomba esetében a kutatások egyik központi témája az idegrendszeri plaszticitás. A hericenonokkal és erinacinekkel kapcsolatos preklinikai kutatások többek között az idegi növekedési faktorral (NGF), illetve más neurotróf útvonalakkal való kapcsolatot vizsgálják. Humán vizsgálatokban egyelőre jóval nehezebb közvetlenül bizonyítani, hogy ezek a mechanizmusok felelősek a tapasztalt pszichés változásokért. A 2019-es kutatás pro-BDNF eredménye érdekes kapaszkodó, de még nem ad végleges magyarázatot.
Vagyis jelenleg érdemes különbséget tenni két dolog között: az emberi vizsgálatokban megfigyelt hatások és az ezek mögött feltételezett biológiai mechanizmusok között. Az előbbiekre már vannak adatok, az utóbbiak nagy része még kutatás alatt áll.
Reishi vagy süngomba stressz és kimerültség esetén?
Az eddigi humán kutatások alapján érdekes módon eltérő hangsúly rajzolódik ki.
A reishinél a fáradtság csökkenése és az általános jóllét javulása rendelkezik közvetlenebb humán alátámasztással. A legfontosabb vizsgálatok többhetes alkalmazás során mértek változást.
A süngombánál a stressz, szorongás, hangulat, alvás és mentális teljesítmény körül gyűlik egyre több adat. A bizonyítékok még kisebb vizsgálatokból származnak, de több, egymástól független kutatásban is hasonló irányú eredmények jelentek meg.
Ez alapján a két gomba nem feltétlenül ugyanazt a szerepet tölti be. Az eddigi eredmények inkább azt sugallják, hogy különböző oldalról kapcsolódhatnak ugyanahhoz a problémakörhöz: a tartós stresszhez, kimerültséghez és az ezekkel együtt járó csökkent fizikai vagy mentális jólléthez.
Mit mondhatunk jelenleg biztosan?
A humán kutatások száma még nem nagy, a minták sok esetben kicsik, és jelentősen eltérnek egymástól az alkalmazott készítmények is. A „reishi” vagy „süngomba” megnevezés önmagában nem jelenti azt, hogy két különböző por, termőtest-, micélium- vagy kivonatkészítmény biológiai összetétele és hatása azonos.
Ennek ellenére az eddigi eredmények kifejezetten érdekesek.
A reishinél kontrollált humán vizsgálatokban is mértek csökkent fáradtságot és javuló jóllétet, míg a süngombánál több kutatás is kedvező változásokról számolt be stresszhez kapcsolódó pszichés tünetek, hangulat vagy alvás területén. A legújabb, kombinált gyógygomba-vizsgálatok pedig már olyan objektív paramétereket is vizsgálnak, mint a kortizol és az ACTH.
A két gomba tehát tudományos szempontból valóban ígéretes a stressz és kimerültség kutatásában – csak érdemes úgy tekinteni rájuk, mint fejlődő kutatási területre, nem pedig már bizonyított stressz- vagy fáradtságkezelésre.
Tartós, megmagyarázhatatlan vagy súlyos fáradtság esetén pedig fontos az esetleges háttérok kivizsgálása, mivel azt többek között alvászavar, vérszegénység, pajzsmirigyprobléma, fertőzés, gyógyszerhatás vagy más egészségügyi állapot is okozhatja.
Tudj meg többet a Lion's Mane gombáról (Süngomba) a gomba ABC-ben!
Gomba ABC → Lion's Mane
Tudj meg többet a Reishi gombáról (Pecsétviaszgomba) a gomba ABC-ben!
Gomba ABC → ReishiA cikkben szereplő humán kutatások
- Tang W. és mtsai., 2005 – A randomized, double-blind and placebo-controlled study of a Ganoderma lucidum polysaccharide extract in neurasthenia. 132 résztvevő, 8 hét; fáradtság és jóllét vizsgálata. PubMed – kutatás megnyitása
- Zhao H. és mtsai., 2012 – Spore Powder of Ganoderma lucidum Improves Cancer-Related Fatigue in Breast Cancer Patients Undergoing Endocrine Therapy. 48 résztvevő, randomizált placebo-kontrollos pilot vizsgálat. PubMed – kutatás megnyitása
- Younger J. és mtsai., 2021 – A Placebo-Controlled, Pseudo-Randomized, Crossover Trial of Botanical Agents for Gulf War Illness: Reishi Mushroom. Fontos ellenpont: ebben a speciális betegcsoportban nem igazoltak fáradtságcsökkentő hatást. PubMed – kutatás megnyitása
- Nagano M. és mtsai., 2010 – Reduction of depression and anxiety by 4 weeks Hericium erinaceus intake. 30 nő, randomizált vizsgálat, négyhetes süngombafogyasztás. PubMed – kutatás megnyitása
- Vigna L. és mtsai., 2019 – Hericium erinaceus Improves Mood and Sleep Disorders in Patients Affected by Overweight or Obesity. 77 résztvevő; hangulat, szorongás, alvás és pro-BDNF vizsgálata. PubMed – kutatás megnyitása
- Docherty S. és mtsai., 2023 – The Acute and Chronic Effects of Lion’s Mane Mushroom Supplementation on Cognitive Function, Stress and Mood in Young Adults. 41 egészséges felnőtt, kettős vak, placebo-kontrollos, 28 napos pilot vizsgálat. PubMed – kutatás megnyitása
- Surendran G. és mtsai., 2025 – Acute effects of a standardised extract of Hericium erinaceus on cognition and mood in healthy younger adults. 18 résztvevő; egyszeri adag után nem találtak általános hangulatjavító hatást. PubMed – kutatás megnyitása
- Hisamuddin és mtsai., 2026 – Adaptogenic Effects of Mushroom Blend Supplementation on Stress, Fatigue, and Sleep. 50 közepesen vagy erősen stresszes felnőtt, 12 hetes, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálat; a készítmény többek között reishit és süngombát is tartalmazott. PubMed – kutatás megnyitása